Ars Moriendi Egyesület

Tagjaink rövid bemutatkozója ezen az oldalon található: https://www.arsmoriendi.hu/kik-vagyunk/

Adataink:

Nyilvántartási száma: 01-02-0017860

Adószám: 19329714-1-43

Bankszámlaszám: Magnet Bank 16200106-11688257

IBAN: HU22 1620 0106 1168 8257 0000 0000

Az ARS MORIENDI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Elhatározva az Ars Moriendi Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Ars Moriendi Egyesület

2. Az egyesület székhelye: 1119 Budapest, Allende park 6. fszt. 3.

3. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

4. Az egyesület honlapjának címe:https://www.arsmoriendi.hu

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

Az egyesület célja:

Az Ars Moriendi Egyesület célja, hogy elsősorban a saját otthonban megélt halál, természetes és méltó megvalósulását támogassa súlyos betegek számára; illetve kísérje a betegeket és családjaikat az életvégi folyamatok alatt, majd a gyászidőszak idején. Ennek érdekében munkatársaink és önkénteseink ápolási és lélektani ismereteket, saját élményből fakadó tapasztalatokat osztanak meg. Olyan családtagokkal ill. betegekkel, akik nem vagy csak részben kapnak szakellátást és támogatást, ugyanakkor szeretnék a lehető legtudatosabban és legfelkészültebben végigélni a haldoklás folyamatát akár önmagukról, akár családtagjukról legyen szó.

Az Ars Moriendi Egyesület célja továbbá a haldoklás és halál felfogásának, értelmének és jelentőségének társadalmi szintű visszaállítása méltó helyére. Fel szeretné hívni a figyelmet az élet végességének teljes életünkre – életvezetésünkre való hatására, a felkészülés fontosságára akár évtizedekkel a tényleges halál bekövetkezte előtt.

Az Ars Moriendi Egyesület meglátása szerint születésünk és halálunk között, azaz egész életünk folyamán fizikai testünkben és lelki életünkben is állandó veszteségek, változások között létezünk. Szervezetünkben másodpercenként halnak el sejtek és jönnek létre újak, tehát valójában folytonos haldoklásban és újjászületésben élünk. Minél tudatosabban figyeljük testi, lelki és érzelmi folyamatainkat, annál közelebb kerülünk az elmúlás megértéséhez és elfogadásához. A haldoklás és a halál pillanatát megkönnyítő tudatos életvezetés érdekében az Ars Moriendi Egyesület előadásokat szervez, egyéb platformokon ismereteket terjeszt.

Az Ars Moriendi Egyesület továbbá fontosnak tartja a krónikus betegséggel vagy fogyatékkal élő gyermeket, hozzátartozót ápoló családok támogatását is. Ezen családok az elvesztett egészséges gyermekképet gyászolva, traumatizálódva élik mindennapjaikat fizikai, szociális és mentális problémákkal küzdve.

Az Ars Moriendi Egyesület további célja olyan mikroközösségek, klubok létrehozása és működtetése, illetve már létező közösségek közös rendszerbe integrálása, amelyek az adott településen és annak környékén a segítői, szociális hálózatot minden körülmények között el tudják látni. Ennek megsegítésére tervezi egy digitális platform kialakítását és működtetését, mely a közösségek közötti kapcsolattartást szolgálja.

Az Ars Moriendi Egyesület egyelőre nem tervezi szakápolás és gondozás végzését, elsősorban a tagok ápolási, gondozási tapasztalatainak, tudásának átadására és lelki támogatásra vállalkozik. Annak érdekében, hogy tagjai megfelelően képviseljék az Egyesület szellemiségét, a halál tiszteletét és elsajátítsák a szelíd kísérés metódusát, munkatársai és önkéntesei számára belső képzéseket biztosít.

Az Ars Moriendi Egyesület lehetővé teszi pártoló és tiszteletbeli tagok megválasztását is. A pártoló és tiszteletbeli tagok nem gyakorolják a rendes tagok jogait, a tagsággal szellemi és/vagy anyagi támogatásukat fejezik ki az Egyesület céljai iránt.

Az Ars Moriendi Egyesület további céljai:

Hozzátartozók, betegek, önkénteseink és munkatársaink lelki egészségének támogatása, kiégés megelőzése. Ennek módjai szerteágazóak: fizikai, mentális és pszichés támogatás, beszélgetőkörök, mentálhigiénés egyéni beszélgetések, jóga, többfajta masszázs, energetikai kezelések, táncterápia, egyéb terápiák
Klubtalálkozók, gyászfeldolgozó csoportok indítása és működtetése
A halál társadalmi megítélésének megváltoztatása előadásokon, foglalkozásokon keresztül minden korosztály részére – gyermekek számára is
Segítők, munkatársak és önkéntesek belső képzése az Ars Moriendi által meghatározott értékrend szerint
Alapvető emberi értékrendek felismertetése, arra felkészítés (hit, béke, szeretet, megbocsátás, tisztelet, alázat, becsület, elfogadás stb.), életvezetési tanácsadások keretében.
Önkéntesek bevonásával való feladatvállalás
Országos és nemzetközi hálózat létrehozása
Természet és hagyományőrzés ápolása

Az Egyesület fenti céljai megvalósítása érdekében végzett tevékenységei:

Tapasztalat átadás – a fent felsorolt célok megvalósulása érdekében munkatársak és önkéntesek által egyéni, családi, kis- és nagy létszámú csoportban, különböző életkorú és élethelyzetben lévők számára
Terápiás segítségnyújtás – a fent felsorolt célok megvalósulása érdekében képzett segítők által egyéni, családi, kis- és nagy létszámú csoportban, különböző életkorú és élethelyzetben lévők számára
Tanítás, belső képzés – az Egyesület munkatársai és önkéntesei számára
Ősi, természetes gyógymódok megismertetése
Rendezvényszervezés – hazai és nemzetközi előadók részvételével előadások, konferenciák, táborok, fesztiválok (sport, meditációs, napközis, nyári, iskolai, életmód stb.) és egyéb rendezvények szervezése, ezeken való részvétel, kül- és belföldön (határon átnyúló)
Programok szervezése: kirándulások, kiállítások, koncertek, színházi és művészeti előadások szervezése megvalósítása
Rászorulók támogatása
Gyermekfelügyelet
Adománygyűjtés
Adományosztás
Egyesület céljainak megfelelő együttműködés más szervezetekkel
Céljai megvalósítása érdekében az Egyesület végezhet egyéb tevékenységeket is, mint papír és elektronikus kiadványok (könyv, DVD, tájékoztató füzet, egyéb kiadványok) megjelentetése, terjesztése; kegytárgyak, kézműves-, természetes alapanyagú termékek készítése, forgalmazása
Hagyományőrzés – a magyar hagyományok tisztelete, őrzése, őseink, gyökereink felkutatása, népi kultúrák felelevenítése, és azok megismertetése, népművészeti alkotások, tárgyak készítése és forgalmazása
Határon túli nemzetekkel, Uniós tagállamokkal közös együttműködés, közös programok szervezése
Nevelési tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak, gyermekeknek
Együttműködés a helyi önkormányzatokkal a fenti célok megvalósulása érdekében
Saját intézményként területi képviseleti helyek létrehozása, üzemeltetése
Gyógyhatású készítmények előállítása és forgalmazása
Máshová nem sorolható tevékenységek
Egyéb tevékenységekkel kapcsolatos szállásadás, étkeztetés
Szervezetfejlesztési tréningek szervezése és lebonyolítása
Esztétikai és művészeti érzék fejlesztése továbbképzésekkel
Közfeladatot ellátó helyek bérlése, építése, vásárlása
Kulturális örökség részét képező épület tulajdon jogának megszerzése, állagmegóvása, felújítása, bővítése
Telefonos lelki segítségnyújtás
Távoktatás, web konferenciák
Akkreditált képzések.
Az egyesület tevékenysége:

88.99 ’08 Mns egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül
88.10 ’08 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül
94.99 ’08 Mns egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.

Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege évi 3.000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15. napjáigköteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

A tagság

1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. A tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tisztségre. A pártoló és tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt, vezető tisztségviselővé nem választható.

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.

A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:

a./ az egyesület tevékenységében részt venni

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d./ az egyesület irataiba betekintetni

e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.

A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b./Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha ugyanazon a napon, fél órával később időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.